AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

Oldalak

2010. szeptember 19., vasárnap

Viszonyítási alap

-- Egy kitekintés a szentimentre --

Ma a szentiment-indikátorokról szóló mondandómat rendezgettem az októberi tréningprogramba, ami annyira aktuális üzenetet hordoz a mostani piac szituációra vonatkozóan, hogy elhatároztam összeütök belőle egy postot is.

Többször szóba kerültek a januári és az áprilisi csúcsnál bizonyos statisztikai adatok, illetve indikátorok, amelyek egy évtizedre, vagy még annál is távolabbra visszatekintve sem értek el olyan optimista értékeket, mint az említett két fordulat előtt. Nos, itt vagyunk bő négy hónappal később egy flash crash túlsó oldalán, kb. 6%-ra az áprilisi tetőtől és némelyik indikátor nagyobb túlvettséget mutat, mint tavasszal.

Mégis, kontextusba helyezve, a hosszabb távú számozást értelmezve ez egyáltalán nem bullish jelzés, hanem inkább az akarásról és az erőlködésről szól.

Bull market idején el kell felejteni a túlvett szót, olyankor ugyanis ezzel a jelzővel felcímkézett trendszakaszok adják a legtöbb profitot, hiszen az emelkedés legerősebb stádiumában a piac képes tartósan a túlvett zónában tartózkodni. Most a bessz idején viszont egy új csúcson lévő indikátor egy (esetleges) lényegesen alacsonyabb tetőnél azt jelenti, hogy a bikáknak iszonyat mennyiségű energiát kell felhasználnia az emelkedéshez, vagyis még egy "lower-high" kiküzdéséhez is. Azaz, ha innen fordulat következne, akkor a kialakuló divergencia óriási probléma lenne a bikák számára. A szakirodalomban ezt magasabb indikátor csúcs divergenciának nevezik, lévén az ár nem megy új csúcsra, míg a mutató igen. Jelentése: a lefelé tartó trend folytatódik.

Az ilyen divergenciák vezetnek a "túl sokan a kijáratnál" tumultusokhoz, ha érted, Kedves Olvasó, mire szeretnék kilyukadni...

Anélkül, hogy hosszasan belemennék olyan indikátorok bemutatásába, melyeket talán kevesen ismernek, inkább a szentiment-felmérések példáján mutatom meg, konkrétan miként következtessünk ezekből az adatokból. Az április 26-i csúcs előtt az AAII szentiment bullish befektetői maximuma 48,48% volt, míg a héten 50,89-en tanyázik ugyanez az érték. Vagyis még több felfelé spekuláló csordatag kellett ahhoz, hogy a mostani 1.131-ig eljussunk, mint amennyi áprilisban az 1.220-hoz. A medvék aránya valami elképesztően alacsony, mindössze 24,26%, amelynél kisebb értéket legközelebb csak 2007-ben találunk.

Az év első negyedévéhez képest több a rossz hír, azaz a gazdaság fundamentálisan is kezdi lekövetni a tőzsde áprilisban indult esését. Például az elliottos körökben régóta sokat emlegetett gyorsuló deflációs spirál teljes tagadása helyett, újabban még a FED illetékesei is nyilatkozgatnak a veszélyről. Pedig eddig az infláció volt a leküzdeni vágyott legfőbb ellenség. Persze jellemző az árfolyamokra, hogy amióta nehézségekről, "elhúzódó" kilábalásról beszélnek az elnökök és az államfők, azóta már csak oldalazgat a piac és nincs folytatás az esésben. Még az is lehet, hogy bullish, hogy az arányaiban növekvő számú rossz hír ellenére ki tudott tartani a piac az 1.040-1.130 zónában?
Én tudom, hogy sokak fejében megfogant már ez a gondolat, de ne legyünk ennyire naivak! Egyszerűen csak megvolt az esés első szakasza, amelynek a végén olyanok is csatlakoztak a shortos táborba, akiket kizárólag a hírek követése, és/vagy mások figyelése és nem a módszereik vittek short pozícióba. Őket ez az emelkedés, amely a trend tagadásáról szól - akárcsak minden második hullám - hivatott kiszorítani a pozíciójukból.

A jelenlegi emelkedésnek nem lesz már hosszú folytatása, mert a folytatáshoz nincs több kitartó, permanens medve. Másképp fogalmazva, akkor várhatnánk a 2009 márciusa óta indult emelkedés folytatását, ha a piac nem az augusztusi 1.130-as érték körül téblábolna alacsony forgalommal és extra-bullish szentiment értékekkel, hanem az április 26-i 1.220-at ostromolná az akkorinál magasabb medve aránnyal, azaz a felületes szemlélő számára pesszimista konstellációval. Akkor ugyanis még lenne üzemanyag a tankban, főleg ha a forgalom egyenletes és legalább közepes mértékű lenne.

Egyébként ha valaki nem szeretné, nem kell ilyen véleménykikérdezős, homályos felmérésekre hagyatkoznia. Nézzen rá a forgalomra; a növekedése mindig az eső napokhoz kötödik, a visszaesése pedig az emelkedésekhez. Íme, egy egyszerű SPY napi grafikonon az OBV szépen mutatja, hogy július eleji minimum óta is disztribúció folyik:

Mi zajlik akkor hát a fejekben? Igen sokan beláttuk, a problémák nem oldódtak meg, a hitelválság még nem ér(hetet)t véget. Elég sokan ahhoz, hogy a 2009-es mélypontról elindult emelkedő fázis befejeződjön (ez ténykérdés, mert azóta napokban a leghosszabb és pontban a legmélyebb esést éljük), de nem elegen a kritikus szinteket letörő pesszimista pánikhoz.

Más szavakkal, a pesszimizmus, a negatív társadalmi hangulat visszatért, de még nem teljes erővel. Volt egy találó megfogalmazás úgy tíz napja a "Why We are a Long Way from a Major Stock Market Low" című EWI cikkben, amit be sem linkelek, mert az egészet nem éri meg elolvasni, inkább csak idézem az idevágó két mondatot:
"A globális hangulat sokat romlott a 2000-es, majd 2007-es rekord szintek óta, de még mindig magasan áll.
A legtöbben azt hiszik, hogy a társadalom tele van aggodalommal, pedig nem. Azért tűnhet csak így, mert az emberek az optimizmus 300 évre visszatekintve legmagasabb extrém értékét használják viszonyítási alapként."

2010. szeptember 11., szombat

Az adósság hálójában

A magyar gyökerekkel rendelkező Jason Farkastól, az EWI kamat-, és kötvénypiaci szakértőjétől jelent meg a héten egy videó "Debt Man's Curve", azaz az "Adós görbéje" címmel. A cím egy szójáték, ugyanis a 60-as években egy népszerű sláger címe mindössze két betű különbséggel ugyanez volt, csakhogy az akkori "Dead Man's Curve" jelentése tükörfordításban "Halott ember kanyarja". Ráadásul a két kifejezés angol kiejtése közel azonos, úgyhogy ha az adós ember változatot kimondjuk, akkor valószínűleg egy amerikai tüstént visszakérdez, hogy jól értette-e.

Az alábbiakban ajánlom figyelmetekbe a 10 perces anyagot, amelyet az EWI oldalán megjelent
Video: Bond Issuers Aiming Toward Debt Man's Curve
cikkből érhettek el. Tartalmilag foglalom össze Jason meglátásait, kiegészítve néhány más forrásból vett adattal.

A görbe azt szemlélteti, hogy az egyes kötvénykibocsátóknak milyen esélyeik vannak a kötelezettségük teljesítésére. Evidens, hogy minél több adóssága van egy kibocsátónak (országnak), annál nehezebb visszafizetnie azt. Ráadásul az esélyeit tovább rontja, ha magasabb kamatot kell fizetnie az adóssága után; a magasabb kamat exponenciálisan nehezíti az adósság visszafizetését. Ezt jelképezi a videón kommentált parabola.

Tegnap kérésemre Jason összefoglalta, hogyan tekintsünk általánosságban a "Debt Man's Curve"-re. A magyar hallgatóságnak szóló exkluzív magyarázatát idézem:
"Ez egy elvi megközelítés, ami az adósságra, mint egy síkos lejtőre tekint. Nyilvánvalóan a '80-as években, a nagy bond bull kezdetén is meg lehetett rajzolni egy ilyen görbét, csak éppen semmi haszna sem lett volna. Azonban most egész más a helyzet. Manapság, amikor az adósság jelentős részének csődjére számítunk a 'Debt Man's Curve' arról az ingatag, veszélyes helyzetről szól, amelyben számos hitelfelvevő találja majd magát."

Hogy kire, mekkora kamatot mérnek ki, az nem feltétlenül az eladósodottság mértékétől függ, hanem a piac értékítéletétől. Attól, hogy a kötvénytvásárlók milyen esélyt látnak arra, hogy a kibocsátó képes lesz visszafizetni az adósságát. Így a kamatszintet (akárcsak az összes többi piacot) valójában egy pszichológiai tényező vezérli - egy "veszélyérzet" függvénye és kevésbé egy objektív kalkuláció eredménye.

A görbe felső végén Venezuelának 14,71% kamatot kell megfizetnie, mert a piac megítélése szerint ott akár 80% is lehet egy államcsőd valószínűsége. Ugyanakkor a lista biztonságosnak tűnő alján Japántól 1,1%-ot kérnek, ha 10 éves futamidőre államkötvényt bocsát ki, mert a piac rendkívül biztos a japán adósság visszafizetésében. Pedig ők ott keleten a hosszú időn át kényelmes helyzetükben, az olcsó finanszírozás miatt a fejlett országok között messze-messze a legmagasabb GDP arányos adósságot halmozták fel. Japán ebben az összehasonlításban 190-200% között jár, míg mondjuk a sokszor biztos csődként emlegetett görögök 110-115%-nál tartanak, mégis 10,48% kamatot fizetnek. Csupán érdekességként teszem hozzá gyorsan: az USA a maga GDP-je 53 százalékával, labdába sem rúg, bár ezt az alacsony számot egyes szakértő elemzők egy ügyes "könyvelési" húzásnak tulajdonítják.

Ahonnan ide kanyarodtunk: Az alacsony kamatszint tehát egy pszichológiai tényező eredménye és nem jelent garanciát, arra hogy az adott ország már akár középtávon ne kerülhetne szembe egészen extrém fizetési / finanszírozási nehézségekkel. Japán esetében a parabola mentén történő felfelé elmozdulás rendkívül veszélyes. Pl. egy 2%-os szintre növekvő kamatszint a hatalmas mértékű eladósodás miatt az államkassza bevételi oldalának közel 25%-val egyező költségvetési többletkiadást jelentene.

Jason felhívja a figyelmet, hogy a görbe tetején négy dél-amerikai országot találunk, 10% feletti 10-éves kamatszinttel. Venezuelának, Brazíliának, Ecuadornak és Argentínának nyilvánvalóan nehezen sikerül a finanszírozáshoz szükséges forrásokhoz hozzájutnia, miközben a szuverén államadósságról érkező hírek és elemzések nagy része nem róluk, hanem Európáról, vagy Kelet-Európáról szól. Pedig érdemes lenne a fülünket Dél-Amerikára is hegyezni, mivel a parabola felső zónájában egy újabb kamatemelkedés már könnyen végzetes lehet.

Aki pedig Jason Farkas ábrája helyett, mellett a nem túl szofisztikált 1964-es dalra is kíváncsi, annak itt van egy feldolgozás:

2010. szeptember 3., péntek

Európai hét

Többnyire most az NYSE 4X aloldalon tevékenykedem, itt pedig majd idővel újra elméleti tudnivalók lesznek. Addig viszont figyeljenek a Club EWI tagok, mivel mátol egy hétig ingyen elérhető a hetente háromszor jelentkező European Short Term Update és az Asian-Pacific Short Term Update szolgáltatás.


Akinek van, annak érdemes tehát az ingyenes Club EWI fiókjába bekukkantani, ahol a "Subscribers" azaz előfizetők fülön balra megtalálja a két kiadvány aktuális számait, bennük pedig a friss DAX, FTSE, Euro Stoxx 50 Nikkei, ASX, Hang Seng, Shanghai Composite elemzéseket.

Akinek még nincs ingyenes fiókja, az töltse le a mostanában elérhető, ugyancsak ingyenes 32 oldalas Elliott leckegyűjteményt tőzsdei kereskedőknek könyvecskét és közben regisztráljon hozzá magának egy Club EWI fiókot, vagy kattintson közvetlenül az európai-ázsiai hét belépő oldalára.

Az európai kiadvány szeptember 1-i száma épp Magyarországgal indul. Ha valaki ezt a bejegyzésemet később olvassa, mint péntek este, akkor az elsején megjelent számot az archívumból érheti el, ahol az utolsó három megjelenés még utólag is letölthető:


You can access EWI's near-term analysis of Asian-Pacific and European markets from EWI's Short Term Update services (combined valued at $98/month) for free right now through noon Eastern time Friday, Sept. 10.

Learn more and get instant access to EWI's FreeWeek of Asian-Pacific and European markets now -- before the opportunity ends for good.

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (18) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)