AZ ELLIOTT WAVE INTERNATIONAL AJÁNLÁSÁVAL:

Oldalak

2010. június 28., hétfő

A 200-napos bűvöletében

A mozgóátlag a legtöbb elemző és kereskedő által alkalmazott trendkövető indikátor; sőt minden eszközt egybevetve legelőször talán a 200-napos jelentőségéről tanul a kezdő spekuláns. Mégis egészen kevesen értik, mit jelent valójában a 200-napos mozgóátlag, mint indikátor.

Induljunk ki abból, hogy az egyik nézőpont szerint - amit már nem tudom, kitől olvastam először - a 200 napos jelképezi a grafikonokon a fundamentum, azaz a gazdasági, illetve a vállalati mutatók változását. A 200 SMA = fundamentum megközelítés sehol sem szerepel Elliott elméletében, de ellent sem mond neki. Elliott szerint előbb negatívra fordul a kollektív hangulat, vele csúcsra érnek a piacok, majd végül a hangulat változása megfordítja a vállalati és gazdasági eredményeket is. A "Beszélgetések" rovat májusi számában a jelenség így került szóba: "Tessék megnézni, hogy soha nem volt még úgy recesszió a világban, hogy a tőzsde már előzőleg ne fordult volna délnek."

Ebből a nézőpontból teljesen rendben van, hogy a hosszú távú mozgóátlag iránya csak hetekkel, hónapokkal azt követően fordul, hogy a tőzsdei árfolyam elérte a csúcsát, vagy a mélypontját. Tényleg úgy viselkedik, mintha a tőzsdei grafikonon az ár szorosan követné a hangulatot, és az átlag, vagyis a fundamentum pedig csak később kapcsolódna be a követésbe.

Ha a játék kedvéért magamévá teszem a gondolatot, miszerint a 200 napos mozgó iránya megegyezik a gazdasági fejlődés irányával, akkor egyszerűen és tisztán gondolkodva nyilván csak olyan helyzetben szeretnék részvénybe, indexbe, vagy indexalapba befektetni, amikor a 200 napos felfelé tart. Vagyis amikor a gazdaság növekszik.

Kérdés: Tehát helyesen járunk-e el, ha amint a piac egy ponttal a 200 napos fölé lép, vagy esetleg fölé zár, akkor veszünk, ha pedig alá, akkor eladunk? A leghatározottabban és kategorikusan NEM! Semmiképp sem. Ebben az esetben ugyanis nem indikátorként, hanem direkt belépési pontként használnánk a mozgóátlagot. A kezdeti átlag körüli táncban állandóan kiütnék a stopunkat; végül mire valóban támasz/ellenállásként kezdene funkcionálni, addigra ledarálnánk magunkat és elmenne a kedvünk a követésétől. Ha valóban indikátorként használjuk, akkor a haladási irányát és meredekségét figyeljük:

- Ha egyértelműen, legalább úgy 30 fokos szögben felfelé halad, akkor jó eséllyel számíthatunk a hosszabb távú gazdasági növekedésre, vagy egyedi részvényben gondolkodva a vállalat fenntartható, egyre javuló teljesítményére. Ilyenkor a 200 napos támaszként funkcionál, azaz esésben az árfolyam a mozgóátlag közeléből mindig fordul (pl. egy fordulós gyertyaalakzatot hoz létre) és legfeljebb, csak egy-két periódus erejéig lép át rajta. Viszont figyeljünk, a korrekció összességében nem képes érdemben befolyásolni az emelkedés szögét és főleg nem a mozgóátlag irányát. Indikáció: felfelé tartó 200 napos felett használjuk ki vételekre a bullish alakzatok/kitörések nyomán elénk táruló lehetőségeket. Mit mondtam ezzel? Maga az ár adja a belépési jelzést, a mozgóátlag pedig a zöld lámpát, a megerősítést.

- Ha a mozgóátlag vízszintesen halad, vagy nagyon alacsony szögben emelkedik, illetve esik, akkor az árfolyam nem fogja "tisztelni" és áthalad rajta, nem lesz képes támasz/ellenállásként funkcionálni. Bizonyára a gazdaság is stagnál, vagy sok bizonytalanságot mutat, illetve a vállalati eredmény(ek) növekedési üteme is 0 körül lesz. Ilyenkor érdemes a long pozíciókat zárni és legfeljebb sávkereskedési stratégiára berendezkedni mindaddig, amíg a 200 napos határozottan színt nem vall.

- Ha a mozgóátlag legalább 30 fokos, vagy annál meredekebb szögben esik, akkor végül a gazdaság recesszióba süllyedt. A receptet szerintem mindenki magától kitalálja már...

Nagyjából ez az értelmezés jelenti a mozgóátlag, mint indikátor alkalmazását.

Én és a 200 napos: a 200-as periódust nem használom, a 150-es SMA-t követem - egy bejegyzésben egyszer majd elmondom miért épp azt, és hogyan.
Addig is itt az alábbi angol nyelvű cikk, amely Jeffrey Kennedy "A technikai elemzés alapvető kézikönyve" c. munkáját kínálja ingyenes letöltésre. Az 54 oldalas dokumentumról áprilisban az "Ajánlatok böngészőknek" bejegyzésemben már szóltam, most azok kedvéért ismétlem meg, akik azóta csatlakoztak a csapathoz.


DJIA's 200-Day Moving Average:

Will the Dow stay above or below this demarcation line?

By Elliott Wave International
June 23, 2010

Moving averages are one of the most widely followed indicators in technical analysis.
Simply put, when the price of an index or stock stays above a particular price moving average line on a chart, that price level serves as support -- a level where buyers reside.
If the price falls below a moving average line and "can't" break through from the underside, this price level is a line of resistance -- a price level where sellers hover.
That's an easy explanation of moving averages.

Learn to integrate Elliott wave analysis with other technical disciplines. Read the FREE Ultimate Technical Analysis eBook to discover some of the favorite technical analysis methods used by the analysts at Elliott Wave International. Learn more and download your free, 50-page technical analysis ebook here.

A commonly watched line is the 200-day moving average.

After the DJIA fell below its 200-day moving average in May, prices remained mainly below the line until June 15, when the market rose 213 points. But, as this chart from Elliott Wave International's June 16 Short Term Update (STU) shows, the NYSE volume has remained muted:


"There was no follow-through today. More stocks closed down than up on the day on the NYSE, within the S&P 500 and also for the DJ Composite. Today's Big Board volume was similarly slow relative to yesterday. ..." -- Steven Hochberg, Short Term Update, June 16, 2010

With a lack of buying conviction, how long will the stock indexes remain above the 200-day moving average?

For the answer, you need to look at the DJIA's Elliott wave structure. It strongly suggests the market will move in a definite direction in a matter of days or weeks.

Learn to integrate Elliott wave analysis with other technical disciplines. Read the FREE Ultimate Technical Analysis eBook to discover some of the favorite technical analysis methods used by the analysts at Elliott Wave International. Learn more and download your free, 50-page technical analysis ebook here.

Ui.: Egy érdekes, hasznos link Zolis-tól:
Sokba kerülhet a túlzott bizakodás >

2010. június 26., szombat

S&P: Nocsak!

Az 1.131-es csúcsról egy Elliott-féle ötös lökéshullámot, vagy egy 5-3-5-ös szerkezető korrekciót vártunk lefelé. Többet beszéltem ugyan a folytatódó korrekcióról, de hétfőn a nagyobb esélyt - 60 százalékot - "odaadtam" az eső trend visszatértének, azaz a felfelé 1.131-nél tetőző Minor 2-es korrekció végének. Elegendő bizonyítékunk még mindig nincs, hogy kizárjuk a lefelé tartó [b] hullám lehetőségét, de a sok információ, ami hétfő óta összegyűlt, egyre jobban a Minor 3-as lefelé trend mellett szól; már legalább 85-90%-ot megszavazok neki. Ráadásul célárak tekintetében is lényegesen árnyaltabb a kép.
Előző S&P500 elemzés: [link]

Először beszéljük meg, miért csökkent a lefelé korrekció, majd fel 1.131 fölé alternatíva esélye. Egyrészt egy [b] hullámhoz képest szokatlanul meredek az esés szöge, másrészt impulzív a belső szerkezete kevés átfedéssel. Utóbbi még nem nagy ügy, hiszen egy 5-3-5-ös zigzag alakzatot vártunk leginkább ezekben a napokban, aminek két impulzív szakasza is lenne lefelé. Azonban ez úgy valahogy egyetlen méretes lökéshullámnak látszik. Márpedig ha így van, akkor egy olyan zigzag, aminek már az első ötöse, mint alacsonyabb rendű (a) hulláma ekkora, az nem fér be majd a neki szánt helyre. Ezért láttok ma tőlem olyan számozásokat, amelyek ott fent a június 21-i csúcsnál csak kék Minor 2-es jelzést mutatnak.

Ilyen a piac, nagyjából kiszorít egy lehetőséget, de természetesen nem úgy, hogy ne kelljen legalább másik kettővel foglalkozni. Bemutatom a két új számozást egymástól függetlenül. Szerencsére csak rövid távon (mondjuk hétfő tekintetében) mutatnak ellentétes irányba.


A képen látható szcenárió alapján a piacnak hétfőn, ha nem is nyitáskor, de kevéssel utána, egyértelmű emelkedésbe kell kezdenie és valamikor kedden a kerek 1.100-as S&P szint felett 1-2 ponttal határozottan lefordulnia. Érdemes ránézni, milyen sok vezérlőelv mutat erre az egyetlen területre. Igen, ott kezdődne a meredek esés a [iii]/3/(1)/[3], ami akár már csütörtökön könnyedén törné az 1040-et.

Kicsit kutakodtam az aktuális trendszakasz fraktálja után. A fraktálos változat nagyon hasonló mozgást feltételez, ezért az imént említett szcenárió alváltozataként kezelem, nem pedig külön alternatívaként. Abban különbözik, hogy mind időben, mind pontban valamivel hosszabb felfelé korrekciót vetít elénk. Nem rajzolom, csak elmondom: egészen csütörtök reggelig emelkednének a piacok, valamikor az európai tőzsdék nyitásakor következne be a fordulat. A célár ebben az esetben 1.114 lenne, vagy SPY 111,70-111,75. Elliott számozásban elmélyült olvasóknak mondom, az alváltozat bonyolultabb felfelé korrekciót feltételez, aminek keretében a pénteki intraday csúcsnál lévő (a) jelzést Subminuette i, vagy (w)-re kellene leváltanunk. (Előbbi egy szimpla, de erőteljesebb, utóbbi egy dupla zigzag esetén játszik).

Sajnos, a fenti ábrának van egy gyenge pontja, nevezetesen a nagyságrendileg ebben a pillanatban egyenlő hosszú (i), (iii) és (v) hullám. Ez a kérdőjel elvezet bennünket az alternatív számozáshoz, ami a dolgok mai állása szerint egy megnyúlt ötödik hullám változat - 5th wave extension - amelyben a hétfő (06.21) óta tartó esés még nem ért véget. Íme, csak szerdától mutatom, mert feljebb minden azonos:


Itt is hamar elkötelezi majd magát a piac csak éppen az előző változattal ellentétes irányban, délnek. Minimálisan két nap esést hoz és könnyen meglehet, hogy az 1.040-es szint fals letörését. Az általam ideálisnak tartott célár - [i] vége - ugyanis 1.036 körül van, de annak korrekciója - Minute [ii] - hamar visszaküzdené magát a letört szint fölé az 1.074-1.086 zóna területére. Igazán vagány játék lenne.
Ha ezt az utat választaná a piac, akkor majd menet közben pontosítunk.

Mindhárom változatot megöli a 1131.24 átlépése. Az a számozások szempontjából kritikus ellenállás (CR).

Bízom benne, hogy annál azért többet sikerül leszűrni ebből az elemzésből, hogy Cimballi már megint rajzolt és mesélt kettőt északnak, egyet meg délnek, hogy azután biztosan igaza legyen. Annál is inkább, mert mindkét alternatíva ugyanabba az irányba mutat. Az viszont kétségtelen, hogy a hét elejére vonatkozóan ellentétes a két felvázolt pálya. Csak azért, mert legjobb ráhagyni a piacra, válassza ki magának az utat.


Frissítés, június 28-án, hétfőn:
Miért választott volna magának utat a piac abból a kettőből, amit én preferáltam?! Így is jó, mert a mai háromszöggel kejtett pár eddig nem tárgyalt lehetőséget és "ranglistán" előre tolta ezt a változatot:


2010. június 23., szerda

Index, EURUSD és népszámlálás

S&P 500 index
Az amerikai piacokról mai mondandómban két előző elemzésemre hivatkozom, a könnyebb megértés érdekében érdemes lehet áttekinteni őket:
S&P: Reményfutam és Folytatás

Az előző két post következtetései megállják a helyüket, legfeljebb ha az esés korrektív voltában gondolkodunk, akkor a [b]-nek számozható hullám hosszát tudjuk kicsit pontosítani a tegnap ábrázolt célzónán belül.
Azért van erre lehetőségünk, mert ma egy háromszögön át vezetett az út, ami egy zigzag (5-3-5) korrekción belül féltávon a B vagy az X hullám pozíciójában tűnhet fel. Itt most Minuette (b) a Minute [b]-n belül. Az [a]-(a) és (b)-(c) szakaszok egyenlőségét szeretnénk látni, ami pedig valahol 1.090-1.091 között valósulna meg.


Ezzel gyakorlatilag ismét tervezőasztalon méricskélve igyekszünk létrehozni egy ideális képet, amitől a piac úgyis eltér, de szórakoztató, amikor egyszer-egyszer telibe találja. Így azután, ez az okoskodás majdnem felesleges, mivel "csak" vezérlőelvekkel játszunk, más nevezetes Fibonacci arány is létrejöhet a feljebb említett szakaszok között. Abszolút nem hiba rugalmasan, továbbra is a tegnapi 1.063-1.093 célzónában gondolkodni.

Hozzá is teszem, hogy a teljes [b]-vel szembeni minimális elvárásunkat a piac már majdnem teljesítette, amikor egy pontra megközelítette a célzónát, de időben még egy további nap esés elkelne, illetve az alakzat hullámszerkezete sem tűnik így befejezettnek. Figyeljünk az esetleges premarketben bekövetkező új minimumra és a vele potenciálisan befejeződő (c) hullámra.

EURUSD
Azért nem írok róla, mert nincs mit nagyon. Ahogy eljött a június 7-i mélypontról arról mindent elmond a múlt hétvégi Jim Martens nyilatkozat: "az impulse szerkezetet nélkülöző éledezés az euró további sérülékenységéről tanúskodik".
Legfeljebb annyi még, hogy amiről most azt gyanítjuk, két napja az A hullám vége volt felfelé, az az indexekhez hasonlóan nagyon könnyen egy zigzag varázslat lehetett. Most ez (volt) a divat.


Tovább a cikkre és az elemzés még néhány részletére:
Market Insight: Dollar Gains on "Faded Optimism" About Yuan
By Vadim Pokhlebkin
Mon, 21 Jun 2010

Munkanélküliségi adatok - Solving the Unemployment Crisis
Régi nagy kedvencem a Minyanville.com oldal, amelyik egy kis videóval rukkolt elő abból az alkalomból, hogy a májusban az Egyesült Államokban a munkahelyek száma 431.000-el növekedett. Hurrá! A növekedésből 411.000 volt azon munkahelyek száma, ami a népszámlálás nyomán jött létre. Ez már nem olyan hurrá, mert annak semmi köze sincs a privát szektorhoz! Na, de a többit Josh Lipton képes beszámolójából:

2010. június 22., kedd

Folytatás

Lefelé még csak a [b], vagy már a pusztító Minor 3-as? Ez a kérdés foglalkoztatja az Elliott hullámokkal elemző közösséget.
Tegnap az S&P előrejelzésem után a hozzászólásokban azt mondtam, döntéssel és célárak meghatározásával várjunk még egy kicsit. Mire is tulajdonképpen?

Ha mondok egy-két vezérlőelvet, hogy miként nézhet ki egy [b] hullám ebben a pozícióban, illetve meghatározok egy idealizált pályát, amit az árfolyam bejárhat, ha folytatódik még a korrekció (és nem a Nagymedve jött el a részvénytulajdonosokért), akkor ki-ki maga is megfigyelheti a történéseket és beintegrálhatja az Elliott-i szempontokat az elemzési módszereibe.

Ehhez először hivatkozom a tegnapi "Reményfutam" című elemzésem végére később, ma délután beillesztett The Elliott Wave Principle: 20th Anniversary Edition: Key to Market Behaviorkönyvrészletre.

Az idézet alapján tehát 78,6% retrace a most még feltételes [c] célárhoz rendel! Az S&P cash 1.181-nél van. Lehetséges ez? Először is egy vezérlőelvről van szó, ami többször van így, mint másképp. Viszont nem mindig. Én itt egy "idealizált" képről beszélek. Mondjuk azt, hogy ennél kevesebb lehet, mert pl. Fib. 62% is tökéletes, ennél több, viszont legfeljebb percekre csak.
Nem elég a tegnapi 1.131 és az 50%-os retrace? De elegendő, teljesítette az általam minimálisnak megjelölt elvárásokat. Igenis lehet készen a komplett Minor 2-es hullám. Én arról ez esetről beszélek, ha az esés mégis [b], akkor a felfelé eljövendő Minute [c] milyen kockázatokat hordoz egy short pozíció számára.


Akkor tehát fejtsük vissza az alapvető zigzag vezérlőelv szerint. Honnan lenne [a]=[c] 1.181-nél (ti. az imént emlitett Fib. 78,6%-nál)? Milyen [b] végződéssel? Ha [b] 1.093-ig jutna el, akkor ezen logika mentén adódna egyenlő [a] és [c] hullámokból a 1.181-es célérték. Előre mondom, ez nem lesz centiméterre ennyi, de jópofa, hogy ugyanez az érték a SPY-re 109.92, ami épp egy hosszú távon is jelentős támasz/ellenállás mátrix szintem.

Azért még egy további kísérlet: mi van, ha csak 61,8%-os Fibonacci szintet szeretne retracelni a teljes 2-es hullám? Fel 1.152-ig. Akkor ugyanebbe az egyenletbe [b] célárnak 1.063-at kell behelyettesíteni az S&P cash indexre és 107.07-et SPY ETF-re.

Ellenőrizzünk le valamit! Mit mond az írás (mármint az idézett könyv) a zigzag alakzatról általában? 89. oldal: "Wave B typically retraces 38 to 79 percent of wave A", azaz 38 és 79% között vesz vissza [a] hosszából. Mindkét számított [b] értékünk belül van ezen a tartományon, tehát reális. Úgyhogy amíg a belső szerkezet nem árul el többet, addig csak annyit lehet elmondani, hogy egyrészt [b] még nem ért véget, másrészt [b]-nek leginkább akkor tekinthetjük az esést, ha végül 1.063 és 1.093 közé érkezik.

A véleményem? Mármint ez a ma startolt esés [b], vagy az elsődleges (primary) eső trend folytatása a szakadék felé? Ha a kettő között kell megosztanom a 100%-ot, akkor ebben a pillanatban 60-at odaadnék az utóbbinak. Még csak 60 százalékot. Fair enough?

2010. június 21., hétfő

S&P: Reményfutam

Pontosan egy hete Eggyel hátrébb címmel a Minor szintű 1-es hullám végét kerestem. Az akkor vázolt három lehetőségből egyet teljesen kizárt a piac, de a másik kettőt állva hagyta. Vagy talán még ennél is jobb a helyzet és nagyító alatt még tovább szűkíthetünk egyetlen értelmezésre?

Szeretnék először számozás nélkül mutatni egy ábrát, amin a dilemmák szerepelnek és az, hogy hol nem lehetett az imént emlegetett első hullám vége; a flash crash-ben. Kivételesen indulásnak a SPY-t választottam és nem az indexet, mivel így forgalmi csúcs helye hasznos információhoz juttat bennünket, meg egy kis plusz, hogy ez alkalommal a támasz/ellenállás mátrixomat is tanulmányozhatjátok:


A fekete négyszögben szereplő május 25 - június 8. szakasz lehet:
[iii]-as jelzéstől induló (a)-(b)-(c)-[v], ld. az 1-re végződő múlt heti [link] ábra,
vagy
Minor (kék) 1-[a]-[b], ami összességében egy flat korrekciót sejtet ha majd egyszer elkészül a felfelé tartó [c] hullám.
Az előbbi számozást teljesen jól mutatja a korábbi linkelt ábra, erre az utóbbira viszont a megértés könnyítése érdekében készítettem egy új rajzot:


Nem vagyok oda ezért a lapos korrekció értelmezésért. (A hivatkozott alakzatok leírása ezen a linken: Korrektív leltár) Egyrészt, mert nagyon nehezen lehet ebből a június 8-a óta tartó emelkedésből impulse számozást kanyarintani. Másodszor ha lapos korrekció = flat, akkor mivel [b] 98%-ot vett vissza [a]-ból, ezért ez a regular flat korrekció definíciójának felel meg, aminek csak marginálisan kellene meghaladni [a] pontot. Tehát nem teljesen tuti, hogy itt ilyen 1.131-es, vagy netán 1.143-as célárakról beszélgetünk, miközben [a] 1.103,65-nél volt. Az egyiket még elnézném neki, de a két "szépséghiba" engem további keresgélésre késztet.

Harmadszor egy 1-2, 1-2 sorozat egy magasabb rendű esés előtt a remény felfelé hullámairól szól, ami pedig éles, meredek zigzag korrekciókat hoz létre, nem pedig laposakat, tehát ha van lehetőségünk mindkét alakzattípust fellelni a grafikonon, akkor a meredekebb megfejtést érdemes erőltetni. Akkor döntünk többször jól. Majd meglátjuk, ha egyszer átszakad a gát, elesik az 1.040, akkor onnan a függőleges esések között a beletörődés háromszögeivel lesz tele minden.

Térjünk ezért vissza az egy hete vázolt, ma pedig már linkelt azon verzióhoz, miszerint az áprilisi csúcsról az esés egy leading diagonal* (ék), ami miatt június 8-ra pakoljuk ki a kék Minor 1-et! Ahelyett, hogy az egész struktúrát újra elemeznénk csak a várakozásunk szerint 2-es, vagy [a] hullám szakasz belső szerkezetét boncolgatjuk június 8-tól, a többi úgysem változott az elmúlt 5 kereskedési napon.


Óh igen, ez a tripla zigzag számozás már ismerős kell legyen. Ugyanaz a szerkezete, mint a 2009. március - 2010. április közötti emelkedő korrekcióé és éppen talán csak egy lökés - nagyjából egy kereskedési nap - hiányzik a végéig.

Ez zigzag mindaddig gyanús, hogy nem ért véget, amíg el nem érte az 50%-os Fibonacci retrace szintet. Ezért volt ott már a mai első ábrán is a sárga vonal nagyjából 1.131-nél. A poén az, hogy a zigzag belső szerkezetéből felfelé számolgatva és épp ez az érték jön ki.

A célszint az E-mini határidő (ES) megfelelője 1129.75 körül lehet. Ha a piac réssel felfelé nyit és azt viszonylag hamar betölti,
vagy
premarket időszakban számottevően a pénteki maximum felett jár és legalább percekre átlép az 50%-os Fib. szinten, de a 15:30-as nyitásra a negatív tartományban találja magát, akkor azonnal megnyitnám a short pozíció egy részét, és csak a maradékkal várnám ki a támaszok későbbi letörését. A "feltételek" teljesülése előtt viszont nem erőlködnék.


* apropó leading diagonal és a többiek: 7-8 olvasónak jelenleg is van aktív EWI előfizetése, amivel ingyen lapozgathatják Prechter The Elliott Wave Principle: 20th Anniversary Edition: Key to Market Behaviorcímű könyvét. Abban a 40. oldalon találjátok az alakzat leírását, a 87-en a vezérlőelveket és a 135. oldalon egy a Fibonacci retrace-re vonatkozó alábbi utalást:
"Az első hullám pozícióban megjelenő leading diagonal után tipikusnak tekinthető a 78,6%-os (négyzetgyök phi) zigzag korrekció."

2010. június 17., csütörtök

Jeffrey alakzatai

Amikor egy hullám végét, a fordulópontot keressük, akkor becslésként következtetünk a korábbi trendszakaszok hosszából, vagy támasz/ellenállás szintekből, végül azonban maga az ármozgás határozza meg, hol van a lokális tető, vagy alj. Ez evidens, mégis sokan elfelejtik az indikátorok gyártása közben, hogy maga az árfolyam a legjobb indikátor. Jó, de mit kellene rajta látnunk?

Az a tőzsdés cselekszik helyesen, aki igyekszik megtalálni a saját alakzatait, amire meghúzza a ravaszt. Indikátormatematikától, Elliott-elemzéstől független, egyszerű, kézzelfogható, a grafikonokon szembeötlő jelzésekre gondolok, ami nélkül nem lépünk pozícióba. Jeffrey Kennedy mesél + rajzol az ő kedvenceiről a Club EWI tagsággal innen ingyenesen letölthető, "Miként használjunk bar alakzatokat a belépési pontok meghatározásához" c. oktató füzetében. 30 ábra segítségével ismerkedhetünk meg öt különféle alakzattal:

- "Dupla belső" nap /Double Inside Bar/
- "Nyíl" /Arrow/
- "Zsinóros puska" /Popgun/ - mondjuk, egyszerűbb az angol kifejezésnél maradni, mint a játékfegyvert --> magyarul körülírni
- A szerző kedvence: "Három az egyben" /Three in One/
- "Kívül, aztán belül" fordulópont /Outside-Inside Reversal/


Korábban egy mondatban már ajánlottam, ill. linkeltem a füzetet. Viszont feltételezem, az utóbbi időben érkezők közül sokaknak elkerülte még a figyelmét ez az igazán könnyen megérthető, bonyolult számozásoktól mentes tananyag. Bármi más technikai módszerrel kombinálható és gyakori alakzatokról szól. Itt egy példa, amit a jó öreg Fotex napi bontású grafikonját felütve pillantottam meg:


A füzetet az EWI weboldala épp hétfőn ajánlotta egy cikkben, melyet itt lejjebb teljes terjedelemben átvettem.


A Two-Bar Pattern that Points to Trade Setups
June 14, 2010
By Elliott Wave International

Some people like to get outside on the weekends, maybe playing tennis or working in the yard. Some people like to visit their friends or cook a big meal or go out to see a movie. And some people who are passionate about their work -- such as Elliott Wave International's futures analyst Jeffrey Kennedy -- like to stare at hundreds of price charts on their computer screen to find patterns that point to trade setups. We used to worry for his health but not anymore, because he's been doing it for years and he comes up with some neat stuff. A case in point is his discovery of a two-bar pattern that he named the Popgun. Find out more in this excerpt from the Club EWI eBook, called How to Use Bar Patterns to Spot Trade Setups.

* * * * *
Excerpted from How to Use Bar Patterns to Spot Trade Setups by Jeffrey Kennedy

The Popgun
I’m no doubt dating myself, but when I was a kid, I had a popgun – the old-fashioned kind with a cork and string (no fake Star Wars light saber for me). You pulled the trigger, and the cork popped out of the barrel attached to a string. If you were like me, you immediately attached a longer string to improve the popgun’s reach. Why the reminiscing? Because “Popgun” is the name of a bar pattern I would like to share with you this month. And it’s the path of the cork (out and back) that made me think of the name for this pattern.


The Popgun is a two-bar pattern composed of an outside bar preceded by an inside bar. (Quick refresher course: An outside bar occurs when the range of a bar encompasses the previous bar and an inside bar is a price bar whose range is encompassed by the previous bar.) In Chart 1 (Coffee), I have circled two Popguns.






So what’s so special about the Popgun? It introduces swift, tradable moves in price. More importantly, once the moves end, they are significantly retraced, just like the popgun cork going out and back. As you can see in Chart 2 [not shown], prices advance sharply following the Popgun, and then the move is significantly retraced. In Chart 3 [not shown], we see the same thing again but to the downside: prices fall dramatically after the Popgun, and then a sizable correction develops.

How can we incorporate this bar pattern into our Elliott wave analysis? The best way is to understand where Popguns show up in the wave patterns. I have noticed that Popguns tend to occur prior to impulse waves – waves one, three and five. But, remember, waves A and C of corrective wave patterns are also technically impulse waves. So Popguns can occur prior to those moves as well.

As with all my work, I rely on a pattern only if it applies across all time frames and markets. To illustrate, I have included two charts of Sirius Satellite Radio (SIRI) that show this pattern works equally well on 60-minute and weekly charts. Notice that the Popgun on the 60-minute chart [not shown] preceded a small third wave advance. Now look at the weekly chart [not shown] to see what three Popguns introduced (from left to right), wave C of a flat correction, wave 5 of (3) and wave C of (4).

There’s only one more thing to know about using this Popgun trade setup: Just be careful and don’t shoot your eye out, as my mom would say.

In this comprehensive collection, Jeffrey provides each pattern with a definition, illustrations of its form, lessons on its application and how to incorporate it into Elliott wave analysis, historical examples of its occurrence in major commodity markets, and ultimately -- compelling proof of how it identified swift and sizable moves.
Best of all is, you can read the entire, 15-page report today at absolutely no cost. You read that right. The "How To Use Bar Patterns To Spot Trade Setups" is available with any free, Club EWI membership.

2010. június 15., kedd

Elliott az elemzésre, opció a kereskedésre

A mai bejegyzés apropója egy átmenetileg ingyenesen letölthető haladó tananyag, amely a meredek ármozgások leghatékonyabb kihasználására alkalmas stratégiát mutatja be.

Sokadik olyan Elliott-elemzővel találkozom, aki az opciós piacon hajtja végre, amit a hullámok számozása nyomán helyesnek tart. Vannak, akik azért, mert nem rendelkeznek jelentős tőkével, így az opciókkal turbózzák fel magukat – ezzel érnek el tényleg óriás tőkeáttételt, jóformán végtelen profitlehetőséggel, mindössze az opciós díj kifizetése ellenében. Mások azért, mert hosszabb távon gondolkodnak és pl. egy magasabb rendű trend során bekövetkező jelentős emelkedésbe szeretnék úgy „bevásárolni” magukat, hogy közben ne kelljen stop loss megbízásokkal bíbelődniük, vagy azzal foglalkozni, milyen volatilitás mellett, milyen kitérőkön át jut el a piac oda, ahová el kell jutnia.

Persze avatatlan kezekben az opció a legnagyobb pénznyelő, aki nem ért hozzá, azt ebben a műfajban szabadítják meg leggyorsabban a tőkéjétől. Nem is csak egy kis részétől, hanem úgy a 100%-ától.

Már egy korábbi bejegyzésben, említettem, hogy 1984-ben Bob Prechter az opció szekcióban 4 hónap alatt 444%-os eredményével új versenyrekordot állított fel, méghozzá Elliott hullámokat elemezve, alacsony kezdőtőkével. Mindössze 5.000 dollárral rajtolt az első napon. Azt szerette volna a nyilvánosság előtt bizonyítani, hogy Elliott elvei milyen eredményre képesek, különösen opciós stratégiákkal kombinálva, ráadásul akár hallatlanul kevés kezdőtőkével.

A vertical spread talán a leggyakrabban alkalmazott opciókereskedési stratégia. Az Elliott és a többiek olvasói most még

szerda estig 79 USD ár helyett ingyen

tudják letölteni azt a 42 oldalas kurzusfüzetet, amelyben 41 számozott ábrán ötféle vertikális spread stratégia leírása szerepel. Természetesen az oktatóanyag fő célja annak bemutatása, hogy miként formáljuk a stratégiánkat és konkretizáljuk a megbízásainkat Elliott-elemzésünk eredménye alapján.
Íme a link a letöltéshez:

How to Use the Elliott Wave Principle to Improve Your Options Trading Strategies - VERTICAL SPREADS >

A hozzáféréshez ingyenes Club EWI tagság szükséges, ami egy tetszőleges felhasználói név és e-mail cím megadását jelenti. A klubtagsággal számos további információhoz, kedvezményhez, illetve letölthető tananyaghoz juthatunk, valamint az általunk megadott preferenciánk szerint hírlevelet is kérhetünk.
Aki még nem regisztrált volna, annak azért is ajánlom, mert még a hétvége előtt egy másik, sokkal hétköznapibb kereskedési módszert tartalmazó füzetet szeretnék ehhez hasonlóan, röviden bemutatni.


Exclusive Offer:

Download $79-value Vertical Spreads options trading ebook for free

The new ebook, How to Use the Elliott Wave Principle to Improve Your Options Trading Strategies -- Vertical Spreads, which sells in EWI's online store for $79, is available for free, exclusively to you, for a limited time.

The ebook is designed to help you exploit sharp price movement with powerful vertical spread trading strategies, including: Bull Call Spread, Bear Put Spread, Bear Call Ladder, Bull Put Ladder and more. This valuable ebook belongs in any serious trader's library. You can download it now for free.

Follow this link to lean more about EWI's new Vertical Spreads Trading ebook and to download your 42-page copy for free.

2010. június 13., vasárnap

S&P: Eggyel hátrébb

A néhány nappal ezelőttre ígért amerikai esés elmaradt, nem volt a piacon elég kétségbeesett játékos, aki a medve szorításában végül a mélybe vetette volna magát.

Ezzel persze csak átmeneti teret nyernek a bikák, a brutális végük nem marad el, mindössze kaptak egy kis halasztást.

Elliottos körökben sokat beszélgettünk a napi bontású grafikonokon jóformán minden indikátorral feltűnő bullish divergenciákról. (=Újabb alj az árban, de magasabb alj az indikátoron.) Azt kell, mondjam, jobban hinni kellett volna annak, amit az indikátorok matematikája súgott, annál is inkább, mert nem mondtak ellent Elliott elveinek. Egyrészt a mély és tartós túladottsággal azt sugallják, itt ez valóban már az elsődleges trend harmadik hulláma lefelé, tehát nem lesz új maximum az áprilisi csúcs felett. Másrészt a divergenciákkal azt, hogy a Minor 1-es hullám nem ért véget május 6-án a flash crash-ben. Valójában mi Elliott művelői azért voltunk bajban azzal az őrült nappal, mert az iszonyat meredek zuhanásban nem láthattuk a belső struktúrát, az alhullámokat, ennélfogva csak magából a méretből feltételeztük, ez megteszi a rövid távú trend komplett kék 1-es hullámának.

A piac egy ideig szépen igazolta is ezt a feltételezést, de jöttek a divergenciák, amelyeknek az azonos szintű harmadik és ötödik hullám között kell jelentkezni.

Miért nem hittünk nekik? Az elsőn belül megnyúlt ötödik alhullámra gyanakodtunk, ami a május 6-i nap közben elért -9%-ával sok indikátort értelmezhetetlenné tett. Azokban a napokon az indexek grafikonja tulajdonképpen semmi más technikával csak Elliott módszerével volt értelmezhető, ezért egy időre félretettük az oszcillátorokat.

Így történt előreszaladásunk a számozásban, amikor már május 13-tól Minor 3 első hullámait véltük meglátni, noha talán még mindig Minor 1 végét tapostuk. Azaz a piac eggyel hátrébb tart, mint a korábban itt publikált számozások. Valószínűleg.

Ugyanis ez mindaddig nincs így, nem biztos, amíg a június 3-i 1105,68-as SPX és az azonos 10.315-ös Dow értéket át nem lépi legalább egy pillanatra a piac. A rend kedvéért legyen "Utolsó figyelmeztetés?" c. bejegyzésben szereplő változat frissítése a mai első grafikonunk, amelyben még mindig él a korábbi ultra bearish számozásom. Igen alacsony az esély arra, hogy ez a számozás megállja a helyét, mert ehhez hétfőn a nyitás után jóformán azonnal meredek esésnek kellene következnie. Az ábrán csak a lényeges "sarokpontokat" jelöltem ebben az 1-2, [1]-[2], (1)-(2) megközelítésben:


Térjünk vissza az indikátorokra. A Dow Jones index május 25-én és június 8-án két újabb minimumot ütött. Nyolc indikátort vizsgáltam meg, ebből négy már az előbbi lokális aljnál jelezte a gyengülő momentumot, míg az utóbbinál (kedden) 7 mutatott divergenciát és az S&P már nem is ért el új mélypontot. Akkor most hová tegyük a nagy kék 1-es jelzést, ha esetleg nem hagyhatjuk ott?

A végleges válasz a következő napok mozgása alapján derül majd ki. Viszont az igazság az, hogy majdnem mindegy is. Három eső szakaszunk volt, mindháromról tisztán el lehet dönteni, hogy ötös szerkezetű impulse:
április 26 - május 6 (bő 8 nap);
május 13 - május 25 (8 nap);
június 3 - június 8 (3 nap);

Tehetjük a kék 1-est a május 25-i minimumra, ami egy Minute szintű harmadik hullámnak értelmezné május hatodikát - figyeljük meg, hogyan vándorolt át a kék 1-es szám:


Belátható, hogy ezzel a megoldással sincs hely felfelé, de úgy nincs, hogy közben Minor 1 eséséből, csak Fib. 38,2%-ot vett vissza a felfelé korrekció. Ez nem lehetetlen, de szeretnék több helyet adni az emelkedésnek. Mondjuk 1114-ig, vagy esetleg még feljebb a Fibonacci 50%-ig. Ez pedig csak úgy elképzelhető, ha a június 8-i minimumra rakom a kék Minor 1 jelzést, azaz leading diagonal alakzatnak nyilvánítom a hullámsorozatot.

Így már van tér felfelé, hiszen elvileg akár az áprilisi csúcsot is visszatesztelhetné a piac, de ez azért egy elsődleges harmadik hullámban nem szokás. A bikáknak jó eséllyel be kell érniük valamivel 1.114 és 1.130 között:


Összefoglalva: a piac túlságosan sérülékeny ahhoz, hogy long pozíciókat próbáljunk átcipelni egyik napról a másikra. Ezt megerősíti a kedden indult legfrissebb emelkedés bizonytalankodása is.
A fenti három a legvalószínűbb értelmezés, azaz rövidtávon bármennyire is felfelé mutatnak a grafikonok, középtávon előretekintve bullish számozás egyelőre a fasorban sincs.

2010. június 11., péntek

Tanfolyam (helyett)

Amikor Elliott elméletének alapjait és az alakzatokra vonatkozó vezérlőelveket megtanultam, akkor magam is hamar számozgatni kezdtem a hullámokat, de még sokáig nem tudtam az elemzéseimet semmire sem használni. Azért nem, mert nem bíztam a saját számozásomban, ugyanis a többféleképpen értelmezhető alakzatokkal kapcsolatban sok kétség merült fel bennem, illetve néha sehogy sem tudtam megfejteni egy-egy ábrát. Ráadásul attól, hogy utólag felismerek valamit, az nem ugyanaz a nehézségi szint, mint menet közben, élőben rátalálni a megoldásra. Mit lehet akkor hát tenni a továbblépés érdekében?

Ma elmondom, én mit tettem. Annak idején milyen "speciális" tréninget találtam ki magamnak.

Van egy Tom Prindaville nevű elemző az Elliott Wave International-nél, akinek 2003 óta az a dolga, hogy folyamatosan 5-15 perces grafikonon intraday elemezze a három amerikai indexet a Dow Jones-t, az S&P 500-at és a Nasdaq-ot.
Egészen különleges élmény egy ilyen szolgáltatás követése, hiszen a létező leglehetetlenebb kombinációkat is kénytelen beszámozni. Nem teheti meg azt, amit mi bármikor kényelmesen; ha zavaros a helyzet, otthagyjuk az instrumentumot, keresünk valami mást és majd visszatérünk, ha tisztulni látszik a kép.


Neki reggel, nekünk délután, pár perccel a nyitás (15:30) előtt ír egy rövid bejelentkezést, amelyben áttekinti, mi történt a premarket időszakban, majd nyitás után hamarosan kezdi ontani az elemzéseket. Az elemzések sűrűsége függ a volatilitástól. Ha sok mozgás van, akkor akár 15-20 perc alatt is képes körbeérni a három indexen, ha lassú a kereskedés, következésképp nincs mit elemezni, akkor akár több, mint egy óra is eltelhet két frissítés között. A lényeg, hogy zárásig (22:00-ig) naponta legalább 7 alkalommal ír mindhárom indexről, ami a nyitó gondolatokat is beleszámolva 22 elemzés publikálását jelenti. Abszolút élőben.

A fentihez hasonló rengeteg minta grafikont találunk az alábbi elérési úton:
EWI link > Store > Specialty Services > Meet Your Analyst, ahol a képek közül kiválasztjuk, kinek a terméke érdekel és az így megnyíló ablak aljában ott lesz a kék "Click to View Sample Forecast" gomb.


Egyébként így néz ki a teljes képernyő, a grafikonnal, rajta a számozással, a támasz-ellenállás szintekkel, mellette a kis piktogrammal és a rövid szöveges magyarázattal. Most szándékosan egy olyat mutatok, ahol nem volt annyira nyilvánvaló a számozás, mint az imént:
A soknak látszó szöveg miatt nem kell aggódni, nem frissítésenként, hanem úgy fél nap alatt gyűlik össze ennyi. Minden jelentkezés alkalmával csak 1-2 mondatot tesz hozzá a korábbi magyarázatokhoz.
A 15 perces grafikonokhoz egyébként mindig tartozik egy 30 perces bontású, az RSI indikátort is alkalmazó áttekintő ábra, ami itt már nem fért bele az illusztrációba.

Gondolom, sokakban felmerül a szolgáltatás 199 USD / hó induló árát látva, hogy Cimballinak elgurult a gyógyszere. Tisztában vagyok vele, hogy van, akinek ez a tőkéjének a fele, harmada, szóval nyilván nem fog mindenki most azonnal Intraday Stocks Specialty Service-ért rohanni az "EWI boltba". De álljunk meg egy pillanatra és számoljunk kicsit utána! Ha jobban belegondolunk ez az összeg kevesebb, mint egy ki-tudja-milyen technikai elemzés tanfolyam díja. Ezért az összegért egy garantáltan tapasztalt senior elemzőt bámulhatunk, amint élő grafikont elemez egy hónapon keresztül nap, mint nap. Megláthatjuk, milyen feltételezésekkel él, milyen alternatívákat tart számon, miből ismeri fel a lehető legkorábban az alakzatokat, miből következtet, miként zár ki bizonyos lehetőségeket. Milyen dilemmák elé állítja a piac, mikor téved, hogyan javítja ki. Igen hasznos azt látni, hogy más is kerül nehéz helyzetbe, vagyis ha nekem nem egyértelmű valami, az talán másnak sem az.

Mindig mondom a tanfolyamválasztással kapcsolatban, csak olyanra szánjunk pénzt, ami élőben mutatja, a kereskedési pozíció megtalálásának véres-verítékes valóságát! Kizárólag hétvégi PowerPoint prezentációkból álló előadásokból, netán tankönyvekből 0% az esélyünk a mesterség elsajátítására.

Meg még egy dolog. Egy Dow E-Mini határidős kontraktusból nettó 40 pont hozza be a szolgáltatás egy havi díját. Ha sikerül egy trendelő időszakot kifogni, amikor vannak jó kis impulse hullámok, akkor nem lehet probléma elérni ekkora nyereséget, vagy hatékonyságjavulást.
Viszont arra vigyázzunk, ne a Specialty Service ábrák lekereskedése legyen az első perctől a célunk, hanem kezdetben legalább egy-két hétig csak figyeljünk! Használjuk tovább azt a technikai elemzést, amit eddig is alkalmaztunk, de már összevethetjük korábbi módszerünk eredményét azzal, amit Elliott logikája sugall. Eleinte használjuk úgy, mintha egy indikátor lenne, azaz a megszokott munkafolyamatunk nyomán elénk táruló alakzatok / lehetőségek közül válasszuk azt a belépési pontot, amit a Tom Prindaville által készített aktuális elemzés alátámaszt. Egy kicsit olyan ez, mint az indulás óta fent olvasható jelmondat a blogoldal tetején: "...a ciklus logikája ellen menni mindig badarság".

A szolgáltatás természetesen az európai, ázsiai piacokra, devizákra, árupiaci termékekre, nyersanyagokra is elérhető. Az első kiválasztott termékcsoport ára mindig 199 USD / hó, a másodiké 99, a harmadiktól pedig 49 USD. Viszont azt tudni kell, hogy csak az amerikai indexcsomagnál találunk ennyire rövid timeframen, ennyire sűrű frissítési gyakoriságot. Mutatok egy német DAX index példát, ahol órás a periódus:


Úgyis itt a nyári vakációk ideje, talán érdemes lehet meggondolni a szabadság időtartamára egy ilyen szolgáltatás elindítását és követését. Vagy nem is az én szabadságom idejére kellene? Hanem addig beszervezni egy ilyen "tanfolyamot", amíg a munkahelyen a kollégák / főnökök többsége szabadságon van, így azután amúgy is megáll az élet, vagyis a monitorom mögött nyugodtan elmélyülhetek Tom grafikonjaiban? :) Döntse el mindenki, mikor vág bele, ezt bármelyik nap el lehet kezdeni.

Ha valaki már előfizetett bármilyen EWI szolgáltatásra, szívesen veszem, ha megosztja velem privátban, vagy az olvasókkal nyilvánosan a tapasztalatait.

Legutóbb itt írtam lényegesen alacsonyabb árfekvésű EWI szolgáltatásokról:
>Induló csomag

2010. június 8., kedd

Beszélgetések Elliottról - Június

A téma, amit ez alkalommal kibeszélünk gyakorlatilag egy ideje már bennem érlelődő blogbejegyzés, amit egyáltalán nem bánok, hogy végül a "Beszélgetésekben" öltött formát. Érdekességként azért elárulom, ha nem így lenne, akkor "A tömeg erre tart" címet kapta volna. (Cimballi)


Kissherceg: Rendszeres Beszélgetések rovatunk a májusi száma után annyi kérdést kapott, hogy sokat nem kell gondolkoznom, mit kérdezzek. Főleg azt kell megbeszélnünk, mi a mozgatórugó Elliott elvei mögött? A társadalmi hangulat miként határozza meg a trendeket? Hogyan? Miért?

Cimballi: A csordaszellem adja a magyarázatot. Vagyis az, ahogyan tömegben vagy egy hálózat részeként működnek az emberek. Angolul herd behavior a kifejezés.

Kissherceg: Mi ez tulajdonképpen?

Cimballi: Tömegben együttes viselkedést mutatunk, nagyon gyorsan átvesszük a környezet impulzusait, véleményét, ahelyett, hogy egyénileg gondolkodnánk. Kötődni kezdünk a tömeghez, mert kényelmesebb, kevesebb energiát igényel a tömeggel tartani. Kevesebbet annál, mint kilógni belőle, vagy független álláspontra helyezkedni.

Kissherceg: Hogy néz ki ez a tömegben cselekvés a tőzsdén?

Cimballi: Sokkal jobb érzés olyan részvényt vásárolni, aminek az emelkedésében mindenki egyetért. Sokkal nehezebb azt mondani, ellentétesen látom. Iszonyat erőfeszítés, sőt egyenesen ijesztő egy olyan pozícióról dönteni, ami szembe helyezkedik az újságok címlapjáról ránk ordító okosságokkal, a brókercégek elemzőivel, a politikusok nyilatkozataival. „Most komolyan, menjek szembe a haverom, munkatársam véleményével, esetleg azzal, amit fórumoldalakon ír a többi ’csordatag’?”

Aha. Egyre jobban értem, miért kerülöd a híreket, miért kezded kizárni a politikát. Ám azt is látom, közben intenzíven fórumozol. Nem lenne jobb az internetet, illetve az egész social media-t is elkerülni?

Egyrészt jóval kevesebbet fórumozom, mint pár ével ezelőtt, másrészt megtanultam hová tenni a hozzászólásokat. Rengeteg mindent ki lehet szűrni belőlük a tömeg kollektív hangulatára vonatkozóan.

Azt mondod, Elliott elmélete 100+ évvel ezelőtti grafikonokon is működik. Ezek szerint akkor is, amikor még nem volt internet. Van valami hatása a világhálónak a csordaszellem alakulására?

Sokszor eltöprengek ezen és arra jutok magamban, hogy igen, méghozzá komoly hatása. Ma azokon a csatornákon, ahol a fontos adatok, hírek, információk pillanatok alatt eljutnak a világ legtávolabbi szegletébe, a hangulathullámok is gyorsabban és intenzívebben képesek terjedni. Lényegesen gyorsabban, mint ahogyan például az 1800-as években ez lóháton valósult meg a legegyszerűbben.
Következésképp egy pánik nem tud lokális jelenség maradni, pillanatok alatt globális kiterjedésűvé válik. Ez a gondolatsor abba az irányba mutat, hogy a mostani válság rendkívül mély, de a mértékéhez képest esetleg gyors lefutású lehet.

Ki/mi irányítja a tömegek viselkedését?

Épp ez az, hogy senki.
Februárban az egyik bejegyzésemben lefordítottam pár gondolatot Robert Prechtertől, de link helyett inkább felidézem neked:
A tőzsdei játékosok „a társaikat figyelik, éberen, hátha iránymutatást kapnak arra vonatkozóan, hogy mi lesz a következő lépésük.” Ebben a viszonyrendszerben viszont nincs vezér. „Valójában a tömeg egészére tekintenek vezetőként, miközben az csak követőkből áll. Amikor nincs vezér, aki kijelölné az irányt, akkor a csorda hangulata az egyetlen tényező, ami a cselekvést irányítja, azaz a csorda sajátmagát vezeti."

Vagyis minél bizonytalanabb a tőzsde közönsége az iránnyal kapcsolatban, annál inkább egymást figyeli, és annál könnyebben hajtja bele magát valami szélsőségbe?

Valahogy úgy. És ezt nap mint nap tetten érhetjük, elsősorban persze a tőzsdei grafikonokon, de gyakran más, egészen hétköznapi területeken is. Van egy fantasztikus ábrám, amit nem én rajzoltam, hanem az Elliott és a többiek blog látogatói. Május 6-án este volt az amerikai piacokon a flash-crash, az a bizonyos napon belüli 10%-os esés. Elég rendkívüli piaci szituáció, érdemes megnézni mit tett a látogatószámmal.
Egy csökkenő háromszögből új csúcsra tört, mert mindenki próbált kapaszkodót találni. A tömegben az orientálódás egymás figyelésén keresztül történik, aminek ma már legegyszerűbb módja az internet böngészése, a hír-, fórum és blogoldalak fokozott látogatása. Nyilván nem az én oldalam látogatói statisztikája a legjobb indikátor a jelenség követésére, de elgondolkodtató, hogy még egy ilyen ismeretterjesztő oldalon is meglátszik a jelenség.

Mi mindent lehet elemezni technikailag! Amikor pár hete mutattad az ábrát, már akkor is lenyűgözött az üzenete. Van valami más példád is, ahol tetten érhető a „láthatatlan hálózat”?

A napokban volt egy írás az Elliott Wave International oldalán „Dobd el a jelzálogot! Élj szabadon!” címmel a szándékos csődről. Arról szól, amiről én már a Defláció c. bejegyzésemben is írtam, hogy egyre több amerikai család, akik egyébként ki tudnák fizetni a havi törlesztő részletet, inkább elhagyják az otthonukat. „Kisétálnak” a jelzálogból, mert az ingatlant terhelő jelzálog jóval magasabb a ház/lakás valós piaci értékénél. Egyszerűen otthagyják a banknak, kezdjen vele, amit akar. Lassan egy éve tart a folyamat, de csak most kezd begyorsulni. Miért? Mert ez a kisétálás a csorda normái szerint eddig nem volt „sportszerű”. Csakhogy az Economist-ból idézett statisztika szerint az, akinek az ismeretségi körében előfordult már legalább egy szándékos csőd, az 82%-kal valószínűbb, hogy elfogadhatónak tartja ezt a megoldást és maga is élne vele.

Vagyis az amerikai háztulajdonosok még a tőkeáttétes ingatlan long pozíciójukkal kapcsolatban is egymást figyelik?

Igen :) és ezért nem ért semmit a kormány beavatkozása. Arra gondolok, hogy a jelzáloghitel kamatának 2%-os csökkentésével akartak olyan házakban tartani családokat, amelyek értéke többszázezer dollárral van a jelzálog értéke alatt. Amíg a közösség nem tartja elfogadhatónak a bankokkal kötött szerződés felrúgását, addig maradnak 2% kedvezmény nélkül is (vagyis az akcióra költött pénz teljesen felesleges pocsékolás), ha viszont azt látják, a környezetükben vannak, akik bevállalják a szándékos csődöt, akkor a kormány a feje tetejére áll, akkor sem tudja megakadályozni a „elsétálást” és vele az újabb lavina elindulását.

Azért még mindig kérdezem, miért van csordaszellem? Hajlok rá, hogy így van, de nekem teljesen irracionálisnak tűnik a kialakulása.

Az is, de azért van ennek egy biológiai-pszichológiai magyarázata. Valószínűleg ösztönös reakcióról van szó, aminek kiindulási pontja az agyunk egy primitív területe. Anatómiailag a limbikus rendszer befolyásolja az érzelmeket, illetve ott találjuk azokat a funkciókat, amelyek a létfenntartáshoz szükségesek. Ilyen például a légzés, vagy a szívverés irányítása, de ide tartozhat a tömegekkel való cselekvés is. Minden itt van, aminek a célja a túlélés biztosítása; a menekülés, harcba bocsátkozás vezérlése is. Ezek az agyfunkciók érthető módon gyorsabbak, mint a racionális gondolkodás, illetve olyan intenzív érzelmeket – ha úgy tetszik impulzusokat – képesek generálni, amelyek időlegesen teljesen blokkolják, kiiktatják a racionális gondolkodást. Erre a beépített automatizmusra azért van szükség, mert néha kifejezetten hasznos a futás, vagyis az, amikor az illető nem áll meg gondolkodni a veszélyről, hanem azonnal cselekszik.

Ez történik a pánik pillanatában? Mondjuk, amikor rátámad valakire egy vadállat az erdőben?

Igen és mindegy, hogy bika, vagy medve. :) A limbikus agy átveszi az irányítást, az emberek kizárólag érzelmi alapon hoznak döntést és cselekedetüknek semmi köze sem lesz a racionális mérlegeléshez. Van erről a Socionomics Institute-nak egy ingyenesen megtekinthető 57 perces dokumentumfilmje. Abban részletesen kifejtik mindazt, amiről itt beszélek > History’s Hidden Engine c. film linkje.

Ezzel válik egyértelművé, hogy a kormányok, politikusok, bankárok, miért nem tudják befolyásolni a társadalmi folyamatokat és a tőzsdei trendeket. Nekem ezzel a megközelítéssel, amióta hallottam tőled, egyszerűbb az életem; kevesebbet gyártok összeesküvés-elméleteket és jobban a helyes kereskedési szituáció kiválasztására tudok fókuszálni. Szóval, még ha nem így lenne, akkor is érdemes volt belegondolni.

Valóban, az emberek többsége hihetetlen energiát veszteget el a manipulátorok keresésével. Azt fogadjuk el, hogy az ember nem egy számítógép! Egyrészt tényleg képes racionálisan gondolkodni és a maga jól behatárolt érdekei szerint cselekedni, de másrészt egy irracionális ösztönlény.

Hogyan keletkeznek a trendek a társadalmi hangulatban?

A hangulat valószínűleg egy a természetben hatékony növekedési formát / alakzatot / ritmust követ: hármat előre, kettőt hátra. A hangulat rajzolja a grafikonokat és létrehozza a társadalom szempontjából hírértékű eseményeket. Az emberek, - élükön a hírszerkesztőkkel - pedig kiválasztják azt a hírt, ami leginkább alátámasztja a piaci mozgásokat, majd a hír, vagy esemény újbóli felbukkanásától várják az ismételt, hasonló elmozdulást az árfolyamokban.

Ezek szerint amit kiváltó okoknak, magyarázatnak tartunk, azok valójában az eredmények?

Szerinted pénteken a Cisco azért esett 3%-ot, vagy a Nikkei hétfőn reggel 3,8%-at, vagy az EUR azért ment új minimumra a dollárral szemben, mert Magyarországon egy önálló devizával rendelkező országban néhány vezető politikus ostobaságokat beszélt? Nem inkább arról van szó, hogy, a szerkesztők azért emelték előre, mert ez volt leginkább összhangban az aktuális árfolyammozgással és a csorda pillanatnyi hangulatával? Ők ennek a specialistái, tudják, melyik téma vonzza oda a legtöbb látogatót, melyik hír váltja ki a legtöbb érzelmet. Ezért fizetik őket, hogy megmondják, mire fogékony a tömeg.
Persze, ha most a napokban tényleg bekövetkezik a közepes krach, amit várunk, akkor globálisan az emberek Magyarországot okolják majd az eséssel, mindaddig, amíg nem lesz egy másik nagyobb esés.

Gondolom, akkor ezek az események / hírek visszahatnak a hangulatra és tovább gerjesztik?

Nagyon logikusan hangzik, de mégsem így van. Épp ez az, hogy a társadalmi hangulat trendje magától változik meg, ha elér egy szélsőségesen optimista, vagy pesszimista állapotot és két pivotpont között csak nagyon rövid időszakokra, legfeljebb órákra, és/vagy az emberek egy kisebb csoportjánál térítheti ki a pályájáról egy-egy váratlan politikai, vagy gazdasági esemény. Ha az események képesek lennének alapvetően visszahatni a kollektív hangulatra, akkor a társadalmi trendek, vagy egyáltalán a trendek sohasem érnének véget. A hangulat eseményeket generálna, az események pedig még egy lapáttal rátennének a hangulatra.

Gondolj csak bele a háborúkba! Mindig a bear-piac végén, vagy az elinduló új emelkedés elején találunk rájuk. A fegyveres konfliktusok a hangulat által létrehozott legszélsőségesebb események, mégis a közelükben fordul a társadalmi trend. Épp kollektív hangulat extrém állapota váltja ki, amikor már inkább a fordulat valószínűbb a pesszimista tartományból. Át is fordul a "social mood" a holtponton, de a negatív események még egy ideig pörögnek tovább.

Kissherceg: Összefoglalom: Nem a hírekkel és az eseményekkel függ össze a hangulat, hanem egymás figyelésével.

Cimballi: És ami a gyakorlatban még ennél is fontosabb, a kollektív hangulat megelőzi a híreket és az eseményeket, ezért nem használható egy hír, vagy gazdasági esemény a hangulat, az árfolyamok és a gazdaság teljesítményének előrejelzésére.

Tovább a "Beszélgetések" júliusi kiadására >

2010. június 7., hétfő

EURUSD: még mindig nyúlik

A devizapár számozásakor még mindig a megnyúlt rövidtávú ötödik hullámmal számolok a következő 180 perces áttekintő ábrán:


Egy jó előrejelzéshez azt kellene tudnunk, hogy a május 19-ről megindult emelkedés (a), vagy kék iv. hullám. Az biztos, hogy korrektív, hiszen az 1,2672-es csúcsnál tisztán kivehető a zigzag szerkezet.

Kinagyítva a szaggatott téglalapban történteket és összevetve azzal, ami a dollár index grafikonján látható, inkább arra hajlok, hogy a kék iv. nem ért véget május 21-én, hanem csak jóval később, múlt csütörtökön, 1,2327-nél. Ezzel egyébként az első ábra (a) jelzése sem lesz jó, hanem (w)-t kell használni, mivel az egész alakzat egy zigzag-háromszög dupla kombináció.


Több nap lehet még hátra az esésből, semmiképp sem longolnám az EURUSD párt. Egyelőre addig nem, amíg tisztán kivehető(!) impulzív szerkezettel 1,2350 fölé nem emelkedik.
Nagyító nélkül látható megálló az 1,1810-1,1835 zóna előtt szerintem még átmenetileg sem lesz, de végül még ennél is lejjebb juthat. Ha a múltkor tárgyalt egyenlőség elvében gondolkodik valaki, akkor az 1,1776-os célértéket adna, de ez az érték támasz/ellenállás szintek tekintetében nagyon légüres térben van. Lejjebb 1,1630 körül vannak Fibonacci csomópontok.

Képtelenség pontosabbat mondani, az utóbbi 10 nap egy káosz benne, én másutt sokkal tisztább lehetőségeket látni. A short sem opció szerintem, mert nagyon későn van már a trendben; az előbb-utóbb bekövetkező felfelé korrekció sokkal nagyobb lehet, mint a fordulópontig előttünk álló, még értelmesen megjátszható távolság pipben.

A napokban az EWI-n közreadták azt a videót, amelyben Jim Martens az EURUSD trend elindulását valószínűsítette az előfizetőknek tavaly december 11-én. Mellékletként itt a link a cikkhez és a videóhoz >

Video: EUR/USD Below $1.20 -- What Happened? What's Next?

"Create your free Club EWI profile now to watch a free video from EWI's Senior Currency Strategist Jim Martens. The video, released to subscribers on Dec. 11, 2009, shares a crystal-clear forecast for the U.S. dollar, Swiss franc and euro."

2010. június 4., péntek

Bónusz az Elliott-alapokhoz 5/5

Az ember, aki nem tőzsdézett

Ma hat hónapja, hogy elindítottam az Elliott és a többiek blogot. Ebből az alkalomból, ami egyébként a jubileumi Fibonacci 55. bejegyzés is egyben, arra gondoltam legillendőbb, ha magáról R.N. Elliottról, a zseniális felfedezőről beszélek. Igen, arról, amit a címben elárultam, hogy valójában nem is tőzsdézett.

Helyesebben az utókornak nincs rá bizonyítéka, hogy valaha kereskedett volna részvényekkel.

Először is, mert feltaláló volt, aki a saját maga által felfedezett rendszer és módszer részleteit igyekezett csiszolgatni. Mániákusan törekedett kijavítani minden hibát annak érdekében, hogy a lehető legtökéletesebb előrejelzést készíthesse el. Minden törekvése az volt, hogy megtalálja az ismétlődő formákat, amelyekkel képes megmagyarázni, miként és miért jönnek létre a piaci trendek és a fordulópontok az árfolyamgörbéken.

Másodszor, mert érdektelen volt számára, hogy jelentős vagyonra tegyen szert, hiszen 65 éves korában már súlyos betegen kezdte kutatni a tőzsdei grafikonokat, így tudta, maga nem élhette volna fel a megkeresett összeget. Családja, akire hagyhatta volna a vagyont, pedig nem volt.

Harmadszor pedig a betegsége lehet az oka, mivel valószínűleg minden vagyonát felemésztette saját gyógykezelése. Így az 1930-as évek elejére, mikor a krach miatt a figyelme a tőzsde felé fordult, nem maradt tőkéje, amit befektethetett volna.

Azt mondják, borzasztóan tudott fókuszálni, sőt a felfedezése után kifejezetten érdektelenné vált számára minden más. Ami érthető is, amikor valaki az élete végéhez közeledve szeretné még az elméletét tökéletesíteni, hogy amit az utókorra hagy, az valóban teljes, lényeges és jól hasznosítható legyen. Főleg, ha ennyire jelentős felfedezésről van szó. Sikerült ugyanis megtalálnia azt a legegyszerűbb modellt, amivel mindenegyes tőzsdei mozgás legapróbb részlete is objektíven értelmezhető. A halála óta eltelt hat évtizedben alig pár apróságban kellett kiegészíteni az eredetileg is komplett alkotást.

Kívánom, hogy Elliott nyomdokain mindenki élvezettel elmélkedjen a világegyetemről, a természetről, az életről és a fejlődésről, és közben mellesleg ismerje fel, tapasztalja meg benne a pénzkeresés egyik legnagyszerűbb módját.


Film a természet és a Fibonacci-matematika találkozásáról

< Vissza a mini sorozat 1/5 részéhez

2010. június 2., szerda

Telik az idő

Hangosan gondolkodom az amerikai indexekről.

Az április 26-i csúcs óta öt napig tartott az eddigi leghosszabb korrekció és 10,25% emelkedést hozott ama bizonyos flash crash minimumtól.
Telik az idő.
Ezért felmerült bennem, hogy a mostani felfelé korrekció
- vagy 1) véget ért három nap után (múlt csütörtökön), miközben szűk 6% emelkedésre futotta neki; vagyis ezek szerint már az eső fázisban lennénk, csak én nem veszem elég komolyan a keddi esést a kereskedés végén.
- Vagy 2) most lépett az 5 napos korba, de túl "fiatal", ezért kell még neki legalább másik 2 (nap). Bár akkor meg felfelé szedje a lábát, ha akar valamit teljesíteni a küldetéséből a múlt csütörtöki maximum felett!
- Vagy 3) még annál is több időre van szüksége, mert a múlt csütörtöki csúcs csupán egy még hosszabb korrekció (a), vagy [a] hulláma volt.
- Esetleg 4) valamilyen szinten egy időigényes negyedik hullámban lennénk?

Az utolsó változatot elvetném, viszont a másik kettő - 2)-es és 3)-as - egyre közelebb hozza a tegnapi alternatív (ALT.) számozás lehetőségét, ami árszintek tekintetében most már kevésbé, inkább csak az időtartam vonatkozásában változtat a prognózisomon; tudniillik e hét péntek - jövő hét szerda közé tolja el az összeomlást, addig pedig az S&P500 index felszenvedi magát az 1114-1123 zónába.

Akkor most melyik? A holnapi kereskedés indítása a vízválasztó: a piac szerdán reggel vagy rögtön lefelé réssel nyit és durván lefelé is folytatja, esetleg rés nélkül, de nagyon határozott esésbe kezd az első órában, máskülönben én váltok az alternatív számozásra, azaz az időben lényegesen hosszabb, onnantól inkább oldalazó korrekcióra számítok.

Összefoglalva: Holnap azonnal mutatnia kell magát a határozott esésnek, ha valóban a 3/(1)/[3]-es hullámban vagyunk, máskülönben legalább péntekig elhúzódik a korrekció.

Apropó péntek. Ott lesz az NFP és a többi munkanélküliségi adat, amelyek kapcsán a média már most tele a szakértők csupa pozitív várakozásával. Igen jól beleillik a képbe egy "sell-the-news" reakció, ami adatközlés után kiváltaná végre a "rendes" esést.

"Bank Reform Will Shrink Credit and Kill the Economy"

Tegnap bejegyzésemben itt volt a bejátszás Prechter előrejelzésével, ma következzék a folytatás, ami kevésbé előrejelzés, mint inkább a Miért? kifejtése. Akit érdekel, az közelebb kerülhet vele a makrogazdasági folyamatok megértéséhez:


"A társadalmi hangulat határozza meg az emberek viselkedését.
...Mi ezeket a globális hangulathullámokat igyekszünk követni, amelyek alapján képesek voltunk előrevetíteni az emberek viselkedésének megváltozását. Olyan tipikus jelenségekről szóltunk, mint hogy megpróbálják majd korlátozni a shortolást, korlátozni igyekeznek az importot, vagyis újra megjelenik a protekcionizmus."
...
"Amíg a hossz tartott a tőzsdéken, addig a politika és a közvélemény nem foglalkozott ilyesmivel (értsd. korlátokkal), beleértve a hitelezés megreformálását."
A reformlépéseket a társadalmi szintű hangulatváltozás kényszeríti ki.

Bob az infáció vs. defláció dolgában is pontosan állást foglal az interjúban:
"Nagyon kevés ember veszi észre, hogy amikor pénzteremtésről esik szó, az a mai gazdaságban valójában hitelteremtés. A kinyomtatott bankjeggyel ellentétben a hitel mennyisége képes zsugorodni. Így keletkezik a defláció, miközben a legtöbb ember azt gondolja, hogy van egy nyomdagép, ami folyton ontja magából a bankjegyeket, ezért nem lehet defláció."
...
"Reálisnak tartom, hogy a FED megszűnik létezni a mi életünkben és mivel én öregszem, ezért azt kell, hogy mondjam, ez nincs is olyan messze."

Rendszeres olvasók

Alakzatok bar grafikonon

ALAKZATOK AZONOSÍTÁSA

Prechter könyv

Kötvénybaj

Europai válogatás

A Mánia vége

Alapleckék

Magunk döntsünk

Diverzifikáció?

FOREX video

10 piaci tévhit

Mítosz a Fed körül

8 könyvrészlet

Theorist '09. nov.

15 írás ill. video a hitelválságról

Mozgóátlagok

Címkék

200 SMA (3) AAPL (2) adósság (5) Amibroker (2) André Kostolany (1) arany (4) aritmetikus (1) Barack Obama (2) báziscsatorna (4) belső nap (1) Ben Bernanke (1) Birger (1) Bollinger (1) Brikka (1) BUX (6) carry-trade (1) CFD (1) Charles Collins (2) Charles Dow (1) Club EWI (18) Conquer the Crash (2) csorda (4) csordaszellem (5) csúzli (3) DAX (6) defláció (4) depresszió (8) deviza (13) diagonal triangle (6) Dick Diamond (2) divergencia (4) DIX (1) dollárerősödés (12) double key reversal (2) Dow Jones (36) dupla hármas (7) dupla kulcsforduló (3) E-mini future (46) ék (8) Elliott magyarul (7) Elliott Wave Principle (9) Elliott Wave Theorist (9) Elliott-ciklus (18) előfizetés (8) elsődleges trend (12) ending diagonal (10) erősödő dollár (4) EURHUF (1) EURJPY (1) eurozóna (3) EURUSD (30) evening star (1) expanded flat (9) extension (12) extrém ármozgás (1) ezüst (3) FED (8) fej-váll alakzat (8) Fibonacci (33) flash crash (8) flat (17) Forex (6) Fotex (1) földgáz (1) fraktál (11) FTSE (1) Futures Junctures (4) GBPJPY (1) Goldman Sachs (3) Görögország (3) Hang Seng (1) háromszög (20) hatékony piac (2) hope (2) hullám személyiségjegye (11) infláció (1) inside day (1) IOU dollárok (1) Japán (3) Jason Farkas (2) Jeffrey Kennedy (11) jelzálog (2) Kína (3) kollektív hangulat (8) kombináció (10) korrekció (20) könyvajánló (4) kőolaj (1) kötvény (1) külső nap (1) leading diagonal (1) lineáris gondolkodás (3) logaritmikus skála (1) MACD (5) Mandelbrot (1) megnyúlt hullám (2) mérés (6) Minyanville (1) momentum (8) Morgan Stanley (1) mozgóátlag (3) munkaállomás (1) Nasdaq (28) Newsweek (1) NFP (4) Nikkei (2) Nonfarm Payrolls (3) nyersolaj (2) NYSE (4) opció (1) óriás szuperciklus (14) OTP (3) outside day (4) pánik (6) pit noise (1) Ralph Nelson Elliott (8) regular flat (3) remény (4) Robert Prechter (28) RSI (11) Russel (3) short (3) Short Term Update (3) slingshot (4) social mood (5) Socionomics (6) SP500 (107) spirál (2) SPY (55) Steve Nison (1) Stochastic (1) Stocklandyard (2) stop loss (2) szándékos csőd (1) szentiment (1) szignálvonal (1) szójabab (2) tananyag (25) Thomas Bulkowski (1) throw-over (2) tovahaladó háromszög (4) trendcsatorna (22) trendvonal (2) tréningprogram (12) túladott (5) túlvett (5) TWS (1) USD (14) USDCHF (1) valószínűség a tőzsdén (3) Vancouver (3) Venezuela (1) vertical spread (1) vezérlőelv (8) Wyckoff (1) XLE (1) Zaner (4) zigzag (35)